Győrújfalu község  

(Győr-Moson-Sopron megye)

Csücsköstalpú pajzs. A pajzsmező színe kék. A pajzsmező közepén ezüst hullámos pólya osztja két részre Győrújfalu felirattal. A jobb felső sarokban három arany búzakalász, a bal felső sarokban három arany nádszál található. A címerpajzs alsó részében ezüst eketaliga látható.

A település története:

Első előfordulása 1341-ből való, amikor Baráti Pál Szentviddel és Esztergetővel együtt cserébe átadta a királynak. 1477-ben Újfalu, Zámoly, Szabadi, Medve, Ráró, Ásvány, Dunaszeg, Szentpál és Ladamér a Héderváryak tulajdonát képezik. 1536-ban a Héderváry és Bakics család közötti birtokügyben fordul elő a település. Győr török megszállása idején a falu elpusztult. 1609-ben Héderváry János és Czobor Imre telepítették újjá tízévi adómentességet adva a betelepülőknek. 1663-ban Miskey Józsa itteni birtokát eladta. 1770 körül a jékey nemzetségnek is volt itt birtoka, melyet Viczay Mihály gróf szerzett vissza. Az 1640-es években felvett ún. "Sérelmi jegyzőkönyv"-ben olvashatjuk, hogy a török miatt a Szigetközben Lakók sem élhettek békességben, s állandóan figyelni kellett a Dunát. A gyakori áradások miatt a lakosság a határnak csak kis részét tudta a lakosság művelni, a jó minőségű földek azonban kárpótolták a lakosokat. A jobbágylakosság jó anyagi helyzetére utal, hogy Újfalu 1734-baen ún. szabados község, ami azt jelenti, hogy a földesúrnak egy összegben megfizették az adót, s az év folyamán nem háborgatta őket. Az 1715-ös adóösszeírás szerint Újfalun 8 féltelkes jobbágycsaládot és 6 zsellércsaládot találunk. A jobbágycsaládok birtokában 59 vonóállat, 15 sertés és 80 db juh volt. A zsellérek 6 tehénnel, 3 borjúval, 7 lóval és 7 sertéssel rendelkeztek.

A faluról az első ismert térképvázlat a XVIII. század végről való. Ezen két utca szerepel. A mai Rákóczi Ferenc utca, mely valószínű feltöltéssel kapta mai formáját és a mai Arany János utca, ahol az urasági major foglalt helyet. A külső uradalmi központ, Mártonháza is ekkor jött létre. A XVII. század végén több, mint száz lovat találunk a községben, ami azt jelzi, hogy a lakosság valószínű fuvarozással is foglalkozott. Különösen nagy lendületet vett az áruszállítás a XIX. század közepén a közvetítő gabonakereskedelem fellendülése idején. Csányi László kormánybiztos leveléből tudjuk, hogy a falu az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc idején leégett.

A tűz oka ismeretlen. A XVII. század második felében több evangélikus család költözött Vámosról Újfaluba, majd a XVIII. század végén számuk tovább nőtt. Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben, mely épületek többszöri felújításon, átalakításon mentek keresztül, s a mai napig is megvannak. A jobbágyfelszabadítást követően a volt jobbágyok békésen megegyeztek a földesúrral, aki Mártonháza központtal egy darabban hasította ki a birtokában maradt földet. A volt jobbágyok eddig bírt illetőségüknek megfelelően, maguk sorsolták ki földterületeiket. Győr megye alispánja az 1871. évi községi törvény alapján Újfalut vámos, szabadi, Ladamér és Dunaszeg községekkel a zámolyi körjegyzőségbe sorolta. Ez az erőszakos csoportosítás nem volt hosszú életű. Az 1886. évi második községi törvény életbelépése után a lakosság kérelmére Újfalu a révfalui körjegyzőséghez került. Ez a társulás Révfalunak Győrhöz csatolásáig, 1905-ig maradt fenn, s utána Újfalu visszakerült a zámolyi körjegyzőségbe.

Szigetköz területét bár ősidők óta zárja körül az Öreg-, és a Mosoni-Duna, az elzártság jelentős mértékben befolyásolta sorsát. Győrbe kocsival csak nagyon körülményesen, a Győrszigetbe vezető ún. jármos hídon lehetett közlekedni, gyalogosan pedig a mai vashíd helyén álló hajóhídon lehetett a városba bejutni. Nem véletlen, hogy Győr megye vasúthálózatának kiépítése végén többe is szorgalmazták egy szigetközi helyiérdekű vasút kiépítését, melynek legnagyobb támogatója a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia volt. Ez azonban nem valósult meg. Részben megakadályozta az első világháború kitörése, majd a gr. Khuen Héderváry család megépítette gazdasági vasutait, s már egyáltalán nem állt érdekében, hogy támogassa egy helyiérdekű vasút megépítését. Szigetközben a személyszállítás előmozdítását segítette elő a Győr - Hédervár között 1925-ben megnyílt autóbusz közlekedés, majd 1928-ban a Győr- és Révfalu között felépült vashíd. Ezzel lehetővé vált a város ipari üzemeibe történő tömeges bejárás, valamint a termény beszállítás.

A XX. század első felében Győrújfalu elsősorban káposztatermesztéséről volt híres.A győrújfalui káposzta a burgonyával és a tojással együtt ma is keresett a győri piacon.

1954-ben Szigetköz területén, így a községünkben is súlyos árvíz pusztított. A lakosságot ki kellett telepíteni. Az árvíz következtében a régi falu eltűnt. A helyreállítás, a szükségleteknek megfelelően, gyors ütemben és sokszor szakszerűtlenül történt meg, melynek a későbbiekben káros következményi voltak. A falu képe az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. Kezdetben jellegtelen kockaházak épültek, majd az elmúlt két évtizedben számos ízléses és korszerű családi ház felépítésére került sor. Az 1980-as években a községi tanács megvásárolta a bácsai Kossuth TSz-től az egykori győrújfalui szövetkezeti iroda épületét, s a rendszerváltást követően megalakult a helyi önkormányzat is itt kezdte meg működését.

1992-ben korszerű 4 tantermes alsó tagozatos általános iskola épült. 1987-ben a község vezetékes ivóvizet kapott, később kiépült a csatorna- és a földgáz-rendszer. 1998-ban felavatták a faluházat, amelyben a teleház és a könyvtár kapott helyet s itt működik a tűzoltó egyesület és a polgárőrség is. 2003-ban fiókgyógyszertár létesült.

2004-ben elkészült a község új rendezési terve, amely a települést elsősorban nyugodt pihenő övezetté szeretné varázsolni.

Az önkormányzat a környezet szennyező vagy nagy gépjárműforgalmat generáló ipari létesítményeknek nem jelölt ki területet. A közel 200 új házhelyet magánerőből alakították ki, mert az önkormányzatnak nincs saját földtulajdona.

A faluban a katolikusok száma a legjelentősebb, őket követik az evangélikusok, de reformátusok és baptisták is élnek itt. Különösen aktívan tevékenykedik a nyugdíjasklub, a vöröskereszt és a tűzoltó egyesület. Győrújfalu testvértelepülése a szlovákiai Medve, de hasonló adottságú luxemburgi, német, szlovén, új-zélandi és osztrák településekkel is keresi az együttműködést.

A község alapító tagja az Alsó Szigetközi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának, s tervei között szerepel a temető és a ravatalozó bővítése - elsősorban uniós pénzekből.

Az orvosi rendelőt és a hivatalt megyei önkormányzati forrásból 2004-ben sikerült felújítani. Az évtized végére egy falumúzeumot és egy szolgáltatóházat kíván létrehozni a képviselő testület, az aktivizálódó helyi vállalkozók és a faluba költöző német, osztrák és erdélyi családok segítségével. Ugyancsak a tervekben szerepel a falut elkerülő út megépítése is a 14-es főúttól Dunaszeg-Gyulamajorig megyei önkormányzati és kormányzati közreműködéssel.